Boldog decembert!

Aldott, bekes adventi keszulodest kivanok nektek ezzel a kicsit csorba, kicsit tepett, de tiszta szivbol keszult adventi naptarral!
Szeretettel gondolok ratok!

Every kid needs a champion!

Ugy ahogy nekem is szuksegem van neha kihivasokra, jobbara csak azokra :), igy ma megint a sutes, a szamomra kicsit nehezkesen mukodo mezore leptem...
De valoban nem birtam ki...olyan finom karacsonyi illat aramlik az egesz lakasban...eloszor is meg kellett sutnom a prototipusokat, mert hat hogy tudjam majd, hogy melyik lesz jo, s tudni kell vajon ugy fog kinezni, ahogy szerettem is volna...igy ma munkabol hazaterve finom jazz muzsika (nana hogy karacsonyi...) mellett meggyartottam ezeket a csodakat...meg van mit javitani rajta, de el kell arulnom, hogy nem csak jol neznek ki, de baromi finomak is...:))))) aprora daralt mogyoros, citromos krem van kozibuk preselve, s finomra vagott mandula ekeskedik a tetejukon...hm...what can I say...They are perfect!!!!

Egyebkent minden keszen all az adventi idoszakra. A nemetek azert ertik a dolgukat...szinte minden kisebb-nagyobb teren karacsonyi bodega all termeszetesen forralt borral minden kis kutyuvel, amit ilyenkor lehet az ilyen helyeken vasarolni. Mar csak a havazas hianyzik...:) Amig pedig az aldott feher lepelre varunk, hallgassatok meg ezt a holgyemenyt...Mindenkinek szeretettel ajanlom, s oszinten kivanom mindenki eletebe, hogy ilyen s hasonlo anyatermeszetbol megaldott os-tanitokkal talalkozzanak csak is eletuk folyaman...Tudom keves van beloluk, ezert becsuljuk is meg oket!!!!S ne felejtsetek: "I am somebody. I was somebody when I came. I will be a better somobody when I will leave!" No ezt kene minden gyerek fejebe vesni, s nem lenne itt hiba egy sem!


http://www.ted.com/talks/rita_pierson_every_kid_needs_a_champion.html

Mushrooms :) or nuggets :(

Most mar tenyleg hamarosan itt a karacsony. Nem birtam ki...:) A mult heten elbandukoltam a kozeli - mindenki tudja melyik eszaki lakberendezesi aruhazba  (IKEA) - s minden total karacsonyi arban uszott igy en is amint hazaertem feltettem egy egosort, meg kicsereltem a gyertyak tartoit arra a csodas borvorosre. Imadom ezt a szint. Az alvoszoba kezd nagyon otthonos lenni. Az elejen problemaim voltak azzal, hogy a lakas total ures volt, mikor atvettuk a kulcsokat, s ugyan vettunk bele szukseges dolgokat mint agy, asztal blabla... de valahogy nem ereztem otthonosnak. De aztan beindult Agika. Ugy mint ahogy kis budapesti lakaskamban, itt is keves penzbol kezd igazi melegseg koltozni ebbe a lakasba. Ebben a szobaban minden kek, barna s szep karacsonyi piros. Van egy szep nagy erkelyunk, ahol jelenleg Jack, a kifaragott tok eli hosi halalat...jaj de borzalmasan nez ki szegeny. Elkezdett osszeaszalodni, szemekorul megjelentek az oregsegi foltok penesz formajaban...igy kitettem a szuret a hidegre, de szerintem ma leviszem a kukaba. Mar csak egy szep kis fat kell beszereznem, termeszetesen nem igazit, mert nem szeretnek kivagni egy elolenyt sem, meg ha csodas illata is van. Marad a mufenyo s a finom vanilias, fahejas, narancsos gyertyak tomkelege. Imadom. Komolyan. Egyszeruen nem tudok betelni az adventi idoszakkal. A fenyek, az illatok, az etelek, a sutemenyek, s maguk az emberek is csodas erzeseket fakasztanak belolem. S ez jo. Melto lezarasa ez a honap az egesz eves kuzdelemnek. Egyik nap neztem egy filmet, nem is az a lenyeg, hogy mi volt, csak egy szoszenet bennemaradt a fejemben. Valahogy igy hangzott:
" Most days of the year are unremarkable. They begin and they end with no lasting memories made in between. Most days have no impact on the course of a life..."
Alljunk meg egy pillanatra. S megdobbenunk, hogy valoban igy van. Szaladnak, rohannak a napok, evek, s talan egy-ket dolog, ami megmaradt bennunk. Kinek tobb, kinek kevesebb. S van amire jo emlekezni, s van amire nem. Esemenyek tortennek velunk akaratunktol fuggetlenul, s neha kontrolalva. En eppannyira szeretek sodrodni az arral, mint elni a kiszamithatosaggal. Egyik nelkul nem mukodik a masik. Az adventi idoszakban sodrodom, elek  a nappalok s ejszakak varatlan csodaival. S mit csinalok az ev osszes tobbi napjan? :)
Adventet keszitek a rendelkezesemre allo eszkozokbol. Kivul s belul. Mert minden lehetosegem megvan ra. Legalabbis probalkozom. Amig ezen a Foldon elek, addig bizonyosan...
No de valami remarkable...biztos vagyok, hogy sokan hallottatok, olvastatok vagy talan meg is neztetek eme videot, melyet Jamie Oliver pajtasom (birom az urget nagyon :) ) alkotott ama hires hamburger- lanccal kapcsolatban. Eloszor is nezzuk meg ezt a videot. Komolyan. Erdemes.

http://www.youtube.com/watch?v=S9B7im8aQjo

S ezzel ne ertsetek felre. Nem fogok kampanyba kezdeni azzal ami evek ota korulottunk van, s mindenki nagylany meg nagyfiu, hogy eldontse mit visz be a szervezetebe. Szamomra csak egy pont volt az i-re,  eddig sem ettem nagyon, eztan meg foleg nem fogok. Egyreszt azert sem, mert ugyan a kavezo reszlegeben dolgozom eme nagyvallaltnak, de abszolut latom, hogy s mikent keszulnek azok a szendvicsek. S nem vagyok feltetlenul buszke ra, hogy alkalmazott lehetek. De egyenlore ez van. Dolgozni kell valahol. De azert drukkoljatok egy kicsit nekem...beadtam a jelentkezesem s valaszra varok...kavekrol szol a tortenet ott is...de annyira mas!!!!! Addig is kezek csuriba s ne egyetek ilyen kajat sohaaaaaaaaaaaaaaaa!!!!!! (bocsanat, nem hagyhattam ki...)

Na ezt mar szeretem...nyamiiiii ... ez a ket pasi...imadom oket. S addig nem tavozom errol a Foldrol amig nem lesz nekem is olyan konyham, mint Jamie-nek... bellisimooooooooooooooooo!!!!

http://www.youtube.com/watch?v=6P7iCQmc2qo

Halloween

Nevezzuk Halloween napjanak, vagy Mindenszenteknek, teny, elsuhantunk oktober honap felett. Oktober. Mondani szoktam, hogy a kedvenc honapom. Benne rejlik az osz, a levelek szines kavalkadja, a hajnali csipos ebredes, a nekem legszebb szinben ragyogo deli napsutes, a delutanok rovidulese, az esti meleg gyertyafenyes lablogatasok, forro teak, s a szuletesnapom is. Igen. Megint egy evvel idosebb lettem. Igazan nem erzem. Soha nem is ereztem. Mit jelent idosebbnek lenni. Reggel felkelek s egy evvel tobbet mutat a szamologep. Ezek mind csak szamok. Tenyek. A teny pedig altalaban rideg, keseru s ezzel egyutt szomoru. Ha rajtam mulna nem is szamolnam. Viszont azt be kell vallanom, hogy nagyon jol esett a sok sok koszontes. Nagyon. S ezt igy is ertsetek. Olyan boldogga tettetek, csupan azzal az egy-egy mondattal, hogy en magam is meglepodtem. Igy ki lennek ehezve a jo szora? Torodesre? Szeretetre? Valoszinuleg. Bar nem panaszkodhatom. Szeretet vesz korul, de ez az ide-oda vandorlas megkarcol kicsit...
Gyengek vagyunk mi emberek, vagyunk a jo szora, mintha anelkul nem is lenne valos ami korul vesz minket. Pedig a legnagyobb erzelmek szavak nelkul elnek, lelegeznek. De persze van amit olykor-olykor ki kell mondani. Izlelgetni, s vigyazva gondozni. Ilyen pl. az otthon. Egyik kedvenc. Talan a legkedvesebb. Mert anelkul semmi nincs. Ha nincs otthonod, nincs melegseg a szivedben. S otthonnak nem egy nagy haznak, egy evek alatt felepitett korakasnak kell lennie. Az otthonnak benned kell lennie. Az otthont te magad epited, ott belul, korakasrol korakasra, porszemrol porszemre. Te kevered az alapot, s te hordod verejtektol gyongyozve a majteros vodrot. De megsugok valamit...otthont epiteni egyedul nem lehet. Az otthonhoz kellenek a tarsak, azok a lelkek akik szeretnek, akik aztan benned elnek tovabb, meg akkor is ha mar fizikailag nincsenek is melletted. Ez valoban egy csoda. S en ma igy gondolok azokra az emberekre, akik segitettek a bennem allo szilard varat felepiteni. Neha neha kiesett egy egy tegla, s tudom, meg ha faj is, meg sok ki fog...de az alap jo helyre lett lerakva. Nem mossa el sem eso, sem vihar, erheti egeto napsutes, s csontig ero fagy. Az alap mindig marad. S fogalmam sincs miert...csak erzem. Ott belul, ahol az otthonnak Lennie kell. Melegen tart, meg akkor is ha kezem mar csontta fazott...Hogy miert van ez igy?
Valoszinuleg odafent igy akartak. Ennyi a valasz, s nem tobb. S ezert orokke halas leszek. Egy picit melankolikus a hangulatom. Sok ember mar nincs mellettem, akik nagyon sokat adtak. Az emberi let nagyon rovid. S neha ugy erzem igazsagtalan. Meg ha tudom s probalom is elfogadni miletet. S halas vagyok minden percert amit itt tolthetek, veluk tolthettem. Amit kaptam toluk. Nagyon sokat. S gyarlo modon, oly sokszor elfelejtem. Pedig csak ezek fontosak ezen a vilagon. Semmi mas. S ezt kivanom nektek is. Hogy gondoljatok orommel elment szeretteitekre. Nevessetek. Meg akkor is ha faj. A halal csak egy allapot. Mar. Eget. Piszkosul. Tudom. Tudjatok. Hogy mi van utana nem tudom, s nem is akarom tudni. Hiszek a Teremtoben, s egy nalam sokkal erosebb halatomban, s eppen ezert tisztelettel s alazattal fordulok mindenhez, amit kaptam s kapok az Elettol. Legyen az egy melegito napsugar, vagy egy barati oleles. De nem szandekozom rovid foldi eletem napjait azzal tolteni, hogy a letem utani eletrol abrandozzam, kepzelodjem.
Szamtalan s mind megannyi embertarsammal talalkoztam, akik eletuk teljes, vagy javareszet azzal toltik, hogy zart szobaban arrol imadkozzanak, hogy majd a Menyorszagba keruljenek. S ne ertsetek felre. Tiszteletem nem szunt meg. De milyen jo lenne, ha csak talalnek egy olyan Szentmiset is, ahol nem arrol kellene hallgatnom, hogy mi lesz velem, ha mar nem leszek, s ezert kell elrebegnem minden reggel egy-egy imaszoveget, hanem arrol orditananak, hogy hogy tanuljunk meg elni, s ertekekkel, szellemi gazdagsaggal teli ELET-et elvezni. Megmutatnak az eltevedt lelkeknek, hogy milyen gyonyoru az elet. S ha a nappalaik valoban minosegi ertekkel lennenek telve, hiszem, hogy este, meg ha nem tudatosan is, de halat rebegnenek, mert ereznek a kulonbseget. S hagyjuk el, hogy mi lesz ha mar nem leszunk. Senki sem jatszhat Istent, mert csak egy van.
Teljesen megvagyok gyozodve arrol peldaul, hogy Jezus szeretett elni. Olvassatok el a Biblia ezen reszet, s nyilvanvalo lesz szamotokra is. Imadta azt, amit csinalt, mert teljes megyozodessel hitt benne. S ez a titok kulcsa. Hogy talalja meg mindenki s tegyen is meg erte mindent, meg ha vert izzad is, hogy mivelje is azt, amit igazan szeretne. Ha igy eled az eleted, akkor, ha menni kell, nem lesz kerdes benned. S ha ilyen emberek mennek el korulotted, akkor az egeszseges szomorusag, s emberi hianyerzeten kivul nem lehet egyeb benned. Szerencsesnek mondhatom magam. Nem egy ilyen lelek volt korulottem. S rajuk nem csak a mai napon emlekezem.




Ok orokke az otthonomban melegitenek...

Fall...

"...A legjobb módja, hogy megmutasd valakinek, mennyire szereted, nem az, ha valamit teszel érte, hanem az, ha hallgatsz rá..."

Oke, elismerem kicsit weird a multkori bejegyzesem utan ezzel kezdeni. De hat en orok "nem felado" vagyok s az is igaz, hogy ma megtalalt ez a mondat. Nagyon megfogott. Michael Card-tol szarmazik. Tole olvastam par evvel ezelott a Homokfirkak c. konyvet, erdemes atfurni magunkat rajta, sok bolcsesseg olvashato ki a sorokbol, s csak kepzeletunk szab hatart, hogy ebbol mit hasznositunk s alkalmazunk a sajat eletunkben.
De csak egy picit alljatok meg, s gondolkozzatok el, vajon nektek mit jelent ez az egy mondat...vannak e korulotted olyan emberek, akar egy is, akire igazan hallgatsz? Figyelsz? Egyaltalan mit jelent neked az, hogy figyelni? Nem olyan konnyu am...szerintem. En azt hittem egesz jo megfigyelo vagyok egeszen addig, amig nem talalkoztam egy nalam sokkal jobban hallgatoval. Ehhez az amugy nagyon egyszeru dologhoz rengeteg energia kell. Miert is? Mert teljesen felre kell tenni magadat. Ez nem rolad szol. Egyetlen egy percig sem. Hanem a masikrol. S erre valljuk be, nagyon ritkan  vagyunk kepesek. Felretenni magunkat, letunket, s csak egyszeruen csak a masikert, a masikkal, a masikban elni. Wow...most megborzongtam s vigyorgok mint a tejbetok. Mert ez olyan jo nem? Ha talaltal egy lelket, akiert kepes vagy? Aki kihozza ezt beloled? Ez ajandek. S ha meg nem talaltad meg, addig pedig tessek egy picit tudatosan figyelni a korulotted levo emberekre. Jokra, rosszakra. Hidd el, rengeteget fogsz tanulni toluk. De ehhez csend kell. Meg nyugalom. Benned. Amig ez nincs, ne is probalkozz, csunya eroltetett menet lesz. Egyebkent ez szerintem a meditacio egyik nagyon fontos eleme. Nekem. De ehhez az is szuksegeltetik, hogy magaddal vegezz. Mert csak az tud odafigyelni a masikra aki elengedte mar onmagat...no feldobtam a lecket ugye? :)
Egyebkent ahogy a bejegyzesem cimeben is utaltam, itt van az osz itt van ujra. A fenti kepek reggel nappalim ablakabol -ban keszultek. Bevallom, fozni imadok, tudok is. De sutni annal pocsekabban. Egeszen a tegnapi napig. Miert is? Hat tortenetesen azert, mert a fozest en soha nem recept alapjan vegzem. Kreativan. Amit ugy gondolok jo lehet egymas mellett azt osszefozom-sutom, izles szerint fuszerezem s az esetek nagyon nagy tobbsegeben ures tanyer s jollakott buffik a jutalmam. Jo is ez. Meg mondjuk en inkabb "sos szaju" vagyok mint "edes", ezzel azt akartam mondani, hogy ketszer nyulok egy falat zsiros kenyerert hagymaval mint egy darab sutiert, de idorol idore probalkozom. S mindig valami rosszul sul el. Eleg, vagy tul edes lesz vagy nem all ossze vagy csak egyszeruen nem jo az ize. Ettol csak egyeduli tiramisum a kivetel, de azt ugye nem kell sutni csak osszekeverni erzessel s zsipsz zsupsz. No de rajottem, hogy miert is van ez...hat azert az eg szerelmere mert itt sem szamoltam ki az eloirt adagokat, csak ugy hozzaadtam lisztet, meg cukrot meg tobb vagy kevesebb tojast, hat jo hogy nem allt ossze. Mert utalom, ha megmondjak hogy mit kell beletenni. Hat tegnap megsutottem az elso igazi almas pitemet. Erot vettem magamon, s mindent kimertem. Vettem egy jo kis konyhai merleget, szuperul mutatja dekara pontosan mi mennyi. Osszekevertem, lereszeltem, (oke, raktam bele keseru csoki darabokat mert hat azert kellett valami ujitas is...:) ) s jelentem, mennyei lett. Most is azt majszolom, mar csak ketto szelet van. Olyan finom a tejes teammal...s az olvadt csokidarab a fahejas almaval...neha nem is olyan rossz betartani a szabalyokat...nem de bar??? Boldog, szepseges oszt!!! Lassan itt a tokfaragas idoszaka!!!!

Oszinte vallomas...

"...ha mennel a hideg szelben,
a reten at, a reten at,
rad adman kockas takarom,
oleljen at, oleljen at!
S ha korulzugna sors - vihar
remsegesen, remsegesen:
szivemben volna hazad,
oszd meg velem, oszd meg velem..."  /Robert Burns - Weores Sandor f. /

Egy evekkel ezelotti Nok Lapja Magazin bevezeto verse volt. Akkor kiteptem s az a kis papirfecni azota is naplom elso oldalan ficeg. Szeretem nagyon. Olyan belulrol szol. Megerint, simogat, betakar. Keruli a hangos szot. Akkoriban ugy emlekszem mas volt a gondolatomban. Ilyen az elet. Tobbszor is szeretunk. Biztos van aki csak egyszer szeret, ugy igazan, mint a mesekben, vagy a puncsos amerikai filmekben. A nagy O. Ne feljetek, nem fogom most feltenni a nagy (N A G Y) kerdest, vajon letezik e, mert bizony akkor hosszadalmas ertekezesbe bocsajtkozhatnank. En inkabb gondolom, hogy az elso "igazi" szerelem, mindig is artatlan szelidsegevel, az uj felfedezesenek s megtapasztalasanak varazsaval valoban kulonleges, utana semmi hozza sem hasonlithato. Mert ami utana jon, az lehet jobb, erosebb, szenvedelyesebb, tapasztaltabb vagy eppen borzalmasabb, de: egyszeruen csak M à S!
Azt hiszem en szerelmes tipus vagyok. Bele tudok szeretni egy konyvbe is akarcsak egy zenedarabba. Totalis extazisba tudok kerulni, ha valami szamomra uj, ertekes dolgot fedezek fel. Ez jobbara valami uj film, vagy zene vagy konyv vagy hely. Vagy egy uj sajt. Hm...szerintem sajtfuggo vagyok. Borzalmas. De komolyan. El tudok pusztitani tobb dkg (de tenyleg tobbet...mas helyeken mar kg nak nevezik...) s utana csodalkozom, hogy jeee ugy nezek ki mint egy tinedzser. Mert hogy tiszta ragya lesz a fejem tole...
Oke.  Unalmas dolgok. Tudom. Szemelyekbe is tudok szerelmes lenni akar egy-egy napra is. Akikkel aztan lehet soha nem is talalkozom, vagy csak egy kedves ismeros lesz beloluk. Szerelmes vagyok a barataimba is, az igaziakba, akik neha szavak nelkul is ertenek. Viszont nem vagyok biztos abban, hogy tudom mi az, valojaban szeretni. S szerintem ezen ti magatok sem fogtok nagyon meglepodni. Az igazak nem. Mert ok tudjak mirol beszelek.
Egyre jobban ugy erzem, hogy a parkapcsolat, vagy hazassag nevezzuk barminek, az egy dontes kerdese. Elhatarozom, hogy tudok emellett az ember mellett elni vagy sem. Juujjj tudom ez szornyen hangzik. Olyan, mintha bemennenk egy boltba, kivalasztanank a nekunk legjobban tetszo akarmit is, hazavinnek, elolvasnank a hasznalati utmutatot, jol megtanulnank s minden okes is. Azert nem igy van ez...de abban hiszek, hogy eletunk 99%-ban azon all, hogy mit hatarozunk el fejben. A maradek 1 pedig odafent dol el. Ahogy a kicsiny gyermek is rajon, ha nem sir, hisztizik, akkor kedvesebbek lesznek vele. S egy ido utan tudatos osztonbol ( tudom ez egy kicsit ellentmondasos szoosszetetel) teszi, ami jo neki. Aztan felnovunk s rajovunk, hogy micsoda szuper, onallo akarattal rendelkezunk, s senki nem mondja meg mit kell csinalni, az ut elottunk, ures, s csak mi gyalogolunk rajta egeszen addig amig fel nem tori az apro kavics a labunkat s zsupsz, egy kis dombra lecsucsulunk. S elgondolkozunk, hogy akarjuk e igy tovabbfolytatni ezt az Eletnek nevezett valamit.
En peldaul nem gyujtok ugy igazan semmit. Konyvem sok van, meg fenykepek, foleg masokrol, magamrol nagyon keves. Ami nem kell, gondolkozas nelkul kidobom. Hogy miert irom ezt? Neha felduhit, hogy eletek mennek el azzal, hogy penz utan, abrandok utan futunk. Bar valoszinuleg, ha nem lennenek ilyen emberek, akkor lehet en sem eszmelnek ra, hogy ez nekem nem kell, de szerintem tul sokan vannak. Penz, penz, penz. Aztan meg szerelem, mindig jobb s szebb. Aztan ugy is rajovunk, hogy a legelso volt a legszebb, s a legjobb. Murphy. A lenyeg, elegedetlen emberek. Sok elegedetlen ember. Ebben a helyzetben valoban ember legyen a talpan aki maskent akar elni. Meg ha bennunk is van a hajlam, nagy ero kell hozza. Konnyu elveszni ebben az aradatban. Az a fajta hit kell hozza, ami csak keveseknek adatik.
En nem tudom, hogy mi a szeretet. Evek ota, ahogy az angol mondja "pretending" vagyis szinlelem, hogy mi is lehet. Figyeltem kapcsolatokat, amiket szepnek s igaznak talaltam, s probaltam tanulni beloluk. De egyikuk sem tudott hasznalhato kezikonyvet adni, mert valami odabent hianyzik. Azt, hiszem ez valahol ott, a megszuletesnel elveszett. Feldmar Andras ir okosat errol, bar nem tudom, ferfi letere, hogy irhat arrol, hogy s mit keres s talal egy anya a csecsemojeben, bar gondolom mindinkabb, mint csecsemo mivoltabol szemlelte a dolgokat. Leven, hogy o is volt egyszer, s o is keresett valamit az anyjaban, s hogy megtalalta e, s mi megtalaltuk e, azt soha nem tudjuk meg.
En semmit nem kaptam. Ez a nagy helyzet. Sem szeretetet, sem gyuloletet. Regebben, sokszor ereztem haragot, hogy legalabb gyulolt volna az anyam, vagy vert volna vagy mit tom en. De nem tette. Mindenki massal igen, de velem nem. Teljes mertekben ignoralt, s ennek okara bevallom nem jottem ra. Olyan volt, mintha nem is leteztem volna szamara. Mint egy megturt butordarab, vagy kutya, bar meg az sem, mert a kerti csirkenek nagyobb erzelmi odaadast nyujtott, amikor levagta a nyakat, mint nekem. Barmit csinaltam, erzelem nelkul maradt. Igy nagyon koran megtanultam, hogy a tetteimert csak en vagyok a felelos. Ha valamire jutni akarok az eletben, akkor tanulnom kell az iskolaban, s igy tovabb. A tobbit nagyjabol tudjatok. Megtanultam mindent, ami erdekelt, s mivel baratok, fiuk nem kotottek le az idomet, igy minden energiamat azokra a dolgokra forditottam, amik orommel, elegedettseggel toltottek. De a szeretet hianyzott az eletembol. Mint os-alaperzelem, hianyzott-hianyzik belolem. Az anyam nem taplalta belem. Emlekszem, mielott kiutaztam Londonba, meglatogattam ot. Tobb, mint 10 ev utan lattuk egymast ujra. Szemtol szemben. Ugy fogadott, mint egy regi szomszedot, ismerost, akit lattunk nap mint nap, de fogalmunk sincs ki s micsoda. Beszelt magarol, a velt vagy valos nyomorarol, bevallom nem emlekszem. Kis videki lakaba belepve nem tudtam levenni szemem a falakrol, az iroasztalara kitett kepekrol. Melyek egyiken sem szerepeltem. Mielott leutaztam hozza, felhivtam az intezmenyt, ahol tartozkodott, s fel oran keresztul kellett magyarazkodnom, hogy ki is vagyok, mert nem tudtak, hogy letezem. Lanya??? A K...? nem az Agnes. Sajnalom, errol nem tudtunk. Hat igy van ez. O maga nem is magyarazkodott. Annyit mondott, mikor eszrevette, hogy csendben bamulom a kepeket, hogy "rolad nincsen egy se. Valoszinuleg mert nincs is szukseg ra."
Most ne hogy azt higyjetek, hogy depressziosan emlekezem. Nem. Csak szerettem volna, ha kicsit megertitek miert irom, hogy nem ismerem a szeretetet.
Jott az eletembe a "szerelem" is, de nem volt konnyu. Szeretni. Nem is sikerult. Megbuktam belole. Utana is. Meg jo parszor. Most nem tudom hol allok...az erzest mar nem keresem, mert tudom, hogy nincs. Amit nem ultettunk el, az nem gyokeredzik ki. Mar nem kesergek, hogy mi volt, mert ahogy jeleztem fentebb, rovid az elet ehhez. Nekem nem kell vagyon, s egyebek, en elni szeretek. De azt nagyon. S megtanultam, hogy hogy lehet ezt a helyzetet is elfogadni, s egyutt elni. Dontes kerdese ez is. Ez most tudom nagyon furan hangzik attol a leanyzotol, aki olyan szinesen s erzelmekkel telve lat egy sajtdarabot is. S az is lehet, hogy az Elet megvedett, mert ha tudnam, mi a szeretet, lehet egy pillanat alatt szetrobbannek s elparolognek a mindensegben. Nem tudom, s bevallom nem is erdekel.
S lehet kegyetlenul fog hangzani, de ugy ahogy megvalltam targyaktol, ugy valltam meg minden erzelmi tores nelkul emberektol is az eletemben. Bantani senkit nem allt szandekomban, s hiszem, hogy nem is tettem. De nem bantam meg semmit. Most viszont nagy dontes elott allok. Azt mar helyre hozni nem tudom ami velem tortent. De a jovobeli gyermekeim eletenek felelossege nagy sullyal nyomodik ram...merjem e...legyek e onzo...talaltam szamukra egy lelket, aki ugy tunik tudja, s erti is mi a szeretet. Leven, hogy en ezt nem tudom, igy megtanultam elegedetten elni mellette, s addig igy is lesz, amig o is igy szeretne. De vajon merhetem e...elinditani valaki(k)nek a sorsat, egy piciny leleket, amikor a kerdesekre egy nagy ures feketeseg bennem a valasz? Vagy merjek hinni a csodaban? Hogy egyutt, kozosen kepesek leszunk megtanulni, hogy mit is jelent ebben a felfordult vilagban valoban szeretni...

http://www.youtube.com/watch?v=ALttXQ-7BX0

London memories...

Szavak nelkul...koszonom!

http://www.youtube.com/watch?v=u1wf8zBeoqQ