Boldog decembert!

Aldott, bekes adventi keszulodest kivanok nektek ezzel a kicsit csorba, kicsit tepett, de tiszta szivbol keszult adventi naptarral!
Szeretettel gondolok ratok!

Every kid needs a champion!

Ugy ahogy nekem is szuksegem van neha kihivasokra, jobbara csak azokra :), igy ma megint a sutes, a szamomra kicsit nehezkesen mukodo mezore leptem...
De valoban nem birtam ki...olyan finom karacsonyi illat aramlik az egesz lakasban...eloszor is meg kellett sutnom a prototipusokat, mert hat hogy tudjam majd, hogy melyik lesz jo, s tudni kell vajon ugy fog kinezni, ahogy szerettem is volna...igy ma munkabol hazaterve finom jazz muzsika (nana hogy karacsonyi...) mellett meggyartottam ezeket a csodakat...meg van mit javitani rajta, de el kell arulnom, hogy nem csak jol neznek ki, de baromi finomak is...:))))) aprora daralt mogyoros, citromos krem van kozibuk preselve, s finomra vagott mandula ekeskedik a tetejukon...hm...what can I say...They are perfect!!!!

Egyebkent minden keszen all az adventi idoszakra. A nemetek azert ertik a dolgukat...szinte minden kisebb-nagyobb teren karacsonyi bodega all termeszetesen forralt borral minden kis kutyuvel, amit ilyenkor lehet az ilyen helyeken vasarolni. Mar csak a havazas hianyzik...:) Amig pedig az aldott feher lepelre varunk, hallgassatok meg ezt a holgyemenyt...Mindenkinek szeretettel ajanlom, s oszinten kivanom mindenki eletebe, hogy ilyen s hasonlo anyatermeszetbol megaldott os-tanitokkal talalkozzanak csak is eletuk folyaman...Tudom keves van beloluk, ezert becsuljuk is meg oket!!!!S ne felejtsetek: "I am somebody. I was somebody when I came. I will be a better somobody when I will leave!" No ezt kene minden gyerek fejebe vesni, s nem lenne itt hiba egy sem!


http://www.ted.com/talks/rita_pierson_every_kid_needs_a_champion.html

Mushrooms :) or nuggets :(

Most mar tenyleg hamarosan itt a karacsony. Nem birtam ki...:) A mult heten elbandukoltam a kozeli - mindenki tudja melyik eszaki lakberendezesi aruhazba  (IKEA) - s minden total karacsonyi arban uszott igy en is amint hazaertem feltettem egy egosort, meg kicsereltem a gyertyak tartoit arra a csodas borvorosre. Imadom ezt a szint. Az alvoszoba kezd nagyon otthonos lenni. Az elejen problemaim voltak azzal, hogy a lakas total ures volt, mikor atvettuk a kulcsokat, s ugyan vettunk bele szukseges dolgokat mint agy, asztal blabla... de valahogy nem ereztem otthonosnak. De aztan beindult Agika. Ugy mint ahogy kis budapesti lakaskamban, itt is keves penzbol kezd igazi melegseg koltozni ebbe a lakasba. Ebben a szobaban minden kek, barna s szep karacsonyi piros. Van egy szep nagy erkelyunk, ahol jelenleg Jack, a kifaragott tok eli hosi halalat...jaj de borzalmasan nez ki szegeny. Elkezdett osszeaszalodni, szemekorul megjelentek az oregsegi foltok penesz formajaban...igy kitettem a szuret a hidegre, de szerintem ma leviszem a kukaba. Mar csak egy szep kis fat kell beszereznem, termeszetesen nem igazit, mert nem szeretnek kivagni egy elolenyt sem, meg ha csodas illata is van. Marad a mufenyo s a finom vanilias, fahejas, narancsos gyertyak tomkelege. Imadom. Komolyan. Egyszeruen nem tudok betelni az adventi idoszakkal. A fenyek, az illatok, az etelek, a sutemenyek, s maguk az emberek is csodas erzeseket fakasztanak belolem. S ez jo. Melto lezarasa ez a honap az egesz eves kuzdelemnek. Egyik nap neztem egy filmet, nem is az a lenyeg, hogy mi volt, csak egy szoszenet bennemaradt a fejemben. Valahogy igy hangzott:
" Most days of the year are unremarkable. They begin and they end with no lasting memories made in between. Most days have no impact on the course of a life..."
Alljunk meg egy pillanatra. S megdobbenunk, hogy valoban igy van. Szaladnak, rohannak a napok, evek, s talan egy-ket dolog, ami megmaradt bennunk. Kinek tobb, kinek kevesebb. S van amire jo emlekezni, s van amire nem. Esemenyek tortennek velunk akaratunktol fuggetlenul, s neha kontrolalva. En eppannyira szeretek sodrodni az arral, mint elni a kiszamithatosaggal. Egyik nelkul nem mukodik a masik. Az adventi idoszakban sodrodom, elek  a nappalok s ejszakak varatlan csodaival. S mit csinalok az ev osszes tobbi napjan? :)
Adventet keszitek a rendelkezesemre allo eszkozokbol. Kivul s belul. Mert minden lehetosegem megvan ra. Legalabbis probalkozom. Amig ezen a Foldon elek, addig bizonyosan...
No de valami remarkable...biztos vagyok, hogy sokan hallottatok, olvastatok vagy talan meg is neztetek eme videot, melyet Jamie Oliver pajtasom (birom az urget nagyon :) ) alkotott ama hires hamburger- lanccal kapcsolatban. Eloszor is nezzuk meg ezt a videot. Komolyan. Erdemes.

http://www.youtube.com/watch?v=S9B7im8aQjo

S ezzel ne ertsetek felre. Nem fogok kampanyba kezdeni azzal ami evek ota korulottunk van, s mindenki nagylany meg nagyfiu, hogy eldontse mit visz be a szervezetebe. Szamomra csak egy pont volt az i-re,  eddig sem ettem nagyon, eztan meg foleg nem fogok. Egyreszt azert sem, mert ugyan a kavezo reszlegeben dolgozom eme nagyvallaltnak, de abszolut latom, hogy s mikent keszulnek azok a szendvicsek. S nem vagyok feltetlenul buszke ra, hogy alkalmazott lehetek. De egyenlore ez van. Dolgozni kell valahol. De azert drukkoljatok egy kicsit nekem...beadtam a jelentkezesem s valaszra varok...kavekrol szol a tortenet ott is...de annyira mas!!!!! Addig is kezek csuriba s ne egyetek ilyen kajat sohaaaaaaaaaaaaaaaa!!!!!! (bocsanat, nem hagyhattam ki...)

Na ezt mar szeretem...nyamiiiii ... ez a ket pasi...imadom oket. S addig nem tavozom errol a Foldrol amig nem lesz nekem is olyan konyham, mint Jamie-nek... bellisimooooooooooooooooo!!!!

http://www.youtube.com/watch?v=6P7iCQmc2qo

Halloween

Nevezzuk Halloween napjanak, vagy Mindenszenteknek, teny, elsuhantunk oktober honap felett. Oktober. Mondani szoktam, hogy a kedvenc honapom. Benne rejlik az osz, a levelek szines kavalkadja, a hajnali csipos ebredes, a nekem legszebb szinben ragyogo deli napsutes, a delutanok rovidulese, az esti meleg gyertyafenyes lablogatasok, forro teak, s a szuletesnapom is. Igen. Megint egy evvel idosebb lettem. Igazan nem erzem. Soha nem is ereztem. Mit jelent idosebbnek lenni. Reggel felkelek s egy evvel tobbet mutat a szamologep. Ezek mind csak szamok. Tenyek. A teny pedig altalaban rideg, keseru s ezzel egyutt szomoru. Ha rajtam mulna nem is szamolnam. Viszont azt be kell vallanom, hogy nagyon jol esett a sok sok koszontes. Nagyon. S ezt igy is ertsetek. Olyan boldogga tettetek, csupan azzal az egy-egy mondattal, hogy en magam is meglepodtem. Igy ki lennek ehezve a jo szora? Torodesre? Szeretetre? Valoszinuleg. Bar nem panaszkodhatom. Szeretet vesz korul, de ez az ide-oda vandorlas megkarcol kicsit...
Gyengek vagyunk mi emberek, vagyunk a jo szora, mintha anelkul nem is lenne valos ami korul vesz minket. Pedig a legnagyobb erzelmek szavak nelkul elnek, lelegeznek. De persze van amit olykor-olykor ki kell mondani. Izlelgetni, s vigyazva gondozni. Ilyen pl. az otthon. Egyik kedvenc. Talan a legkedvesebb. Mert anelkul semmi nincs. Ha nincs otthonod, nincs melegseg a szivedben. S otthonnak nem egy nagy haznak, egy evek alatt felepitett korakasnak kell lennie. Az otthonnak benned kell lennie. Az otthont te magad epited, ott belul, korakasrol korakasra, porszemrol porszemre. Te kevered az alapot, s te hordod verejtektol gyongyozve a majteros vodrot. De megsugok valamit...otthont epiteni egyedul nem lehet. Az otthonhoz kellenek a tarsak, azok a lelkek akik szeretnek, akik aztan benned elnek tovabb, meg akkor is ha mar fizikailag nincsenek is melletted. Ez valoban egy csoda. S en ma igy gondolok azokra az emberekre, akik segitettek a bennem allo szilard varat felepiteni. Neha neha kiesett egy egy tegla, s tudom, meg ha faj is, meg sok ki fog...de az alap jo helyre lett lerakva. Nem mossa el sem eso, sem vihar, erheti egeto napsutes, s csontig ero fagy. Az alap mindig marad. S fogalmam sincs miert...csak erzem. Ott belul, ahol az otthonnak Lennie kell. Melegen tart, meg akkor is ha kezem mar csontta fazott...Hogy miert van ez igy?
Valoszinuleg odafent igy akartak. Ennyi a valasz, s nem tobb. S ezert orokke halas leszek. Egy picit melankolikus a hangulatom. Sok ember mar nincs mellettem, akik nagyon sokat adtak. Az emberi let nagyon rovid. S neha ugy erzem igazsagtalan. Meg ha tudom s probalom is elfogadni miletet. S halas vagyok minden percert amit itt tolthetek, veluk tolthettem. Amit kaptam toluk. Nagyon sokat. S gyarlo modon, oly sokszor elfelejtem. Pedig csak ezek fontosak ezen a vilagon. Semmi mas. S ezt kivanom nektek is. Hogy gondoljatok orommel elment szeretteitekre. Nevessetek. Meg akkor is ha faj. A halal csak egy allapot. Mar. Eget. Piszkosul. Tudom. Tudjatok. Hogy mi van utana nem tudom, s nem is akarom tudni. Hiszek a Teremtoben, s egy nalam sokkal erosebb halatomban, s eppen ezert tisztelettel s alazattal fordulok mindenhez, amit kaptam s kapok az Elettol. Legyen az egy melegito napsugar, vagy egy barati oleles. De nem szandekozom rovid foldi eletem napjait azzal tolteni, hogy a letem utani eletrol abrandozzam, kepzelodjem.
Szamtalan s mind megannyi embertarsammal talalkoztam, akik eletuk teljes, vagy javareszet azzal toltik, hogy zart szobaban arrol imadkozzanak, hogy majd a Menyorszagba keruljenek. S ne ertsetek felre. Tiszteletem nem szunt meg. De milyen jo lenne, ha csak talalnek egy olyan Szentmiset is, ahol nem arrol kellene hallgatnom, hogy mi lesz velem, ha mar nem leszek, s ezert kell elrebegnem minden reggel egy-egy imaszoveget, hanem arrol orditananak, hogy hogy tanuljunk meg elni, s ertekekkel, szellemi gazdagsaggal teli ELET-et elvezni. Megmutatnak az eltevedt lelkeknek, hogy milyen gyonyoru az elet. S ha a nappalaik valoban minosegi ertekkel lennenek telve, hiszem, hogy este, meg ha nem tudatosan is, de halat rebegnenek, mert ereznek a kulonbseget. S hagyjuk el, hogy mi lesz ha mar nem leszunk. Senki sem jatszhat Istent, mert csak egy van.
Teljesen megvagyok gyozodve arrol peldaul, hogy Jezus szeretett elni. Olvassatok el a Biblia ezen reszet, s nyilvanvalo lesz szamotokra is. Imadta azt, amit csinalt, mert teljes megyozodessel hitt benne. S ez a titok kulcsa. Hogy talalja meg mindenki s tegyen is meg erte mindent, meg ha vert izzad is, hogy mivelje is azt, amit igazan szeretne. Ha igy eled az eleted, akkor, ha menni kell, nem lesz kerdes benned. S ha ilyen emberek mennek el korulotted, akkor az egeszseges szomorusag, s emberi hianyerzeten kivul nem lehet egyeb benned. Szerencsesnek mondhatom magam. Nem egy ilyen lelek volt korulottem. S rajuk nem csak a mai napon emlekezem.




Ok orokke az otthonomban melegitenek...