2013. október 14., hétfő
Fall...
"...A legjobb módja, hogy megmutasd valakinek, mennyire szereted, nem az, ha valamit teszel érte, hanem az, ha hallgatsz rá..."
Oke, elismerem kicsit weird a multkori bejegyzesem utan ezzel kezdeni. De hat en orok "nem felado" vagyok s az is igaz, hogy ma megtalalt ez a mondat. Nagyon megfogott. Michael Card-tol szarmazik. Tole olvastam par evvel ezelott a Homokfirkak c. konyvet, erdemes atfurni magunkat rajta, sok bolcsesseg olvashato ki a sorokbol, s csak kepzeletunk szab hatart, hogy ebbol mit hasznositunk s alkalmazunk a sajat eletunkben.
De csak egy picit alljatok meg, s gondolkozzatok el, vajon nektek mit jelent ez az egy mondat...vannak e korulotted olyan emberek, akar egy is, akire igazan hallgatsz? Figyelsz? Egyaltalan mit jelent neked az, hogy figyelni? Nem olyan konnyu am...szerintem. En azt hittem egesz jo megfigyelo vagyok egeszen addig, amig nem talalkoztam egy nalam sokkal jobban hallgatoval. Ehhez az amugy nagyon egyszeru dologhoz rengeteg energia kell. Miert is? Mert teljesen felre kell tenni magadat. Ez nem rolad szol. Egyetlen egy percig sem. Hanem a masikrol. S erre valljuk be, nagyon ritkan vagyunk kepesek. Felretenni magunkat, letunket, s csak egyszeruen csak a masikert, a masikkal, a masikban elni. Wow...most megborzongtam s vigyorgok mint a tejbetok. Mert ez olyan jo nem? Ha talaltal egy lelket, akiert kepes vagy? Aki kihozza ezt beloled? Ez ajandek. S ha meg nem talaltad meg, addig pedig tessek egy picit tudatosan figyelni a korulotted levo emberekre. Jokra, rosszakra. Hidd el, rengeteget fogsz tanulni toluk. De ehhez csend kell. Meg nyugalom. Benned. Amig ez nincs, ne is probalkozz, csunya eroltetett menet lesz. Egyebkent ez szerintem a meditacio egyik nagyon fontos eleme. Nekem. De ehhez az is szuksegeltetik, hogy magaddal vegezz. Mert csak az tud odafigyelni a masikra aki elengedte mar onmagat...no feldobtam a lecket ugye? :)
Egyebkent ahogy a bejegyzesem cimeben is utaltam, itt van az osz itt van ujra. A fenti kepek reggel nappalim ablakabol -ban keszultek. Bevallom, fozni imadok, tudok is. De sutni annal pocsekabban. Egeszen a tegnapi napig. Miert is? Hat tortenetesen azert, mert a fozest en soha nem recept alapjan vegzem. Kreativan. Amit ugy gondolok jo lehet egymas mellett azt osszefozom-sutom, izles szerint fuszerezem s az esetek nagyon nagy tobbsegeben ures tanyer s jollakott buffik a jutalmam. Jo is ez. Meg mondjuk en inkabb "sos szaju" vagyok mint "edes", ezzel azt akartam mondani, hogy ketszer nyulok egy falat zsiros kenyerert hagymaval mint egy darab sutiert, de idorol idore probalkozom. S mindig valami rosszul sul el. Eleg, vagy tul edes lesz vagy nem all ossze vagy csak egyszeruen nem jo az ize. Ettol csak egyeduli tiramisum a kivetel, de azt ugye nem kell sutni csak osszekeverni erzessel s zsipsz zsupsz. No de rajottem, hogy miert is van ez...hat azert az eg szerelmere mert itt sem szamoltam ki az eloirt adagokat, csak ugy hozzaadtam lisztet, meg cukrot meg tobb vagy kevesebb tojast, hat jo hogy nem allt ossze. Mert utalom, ha megmondjak hogy mit kell beletenni. Hat tegnap megsutottem az elso igazi almas pitemet. Erot vettem magamon, s mindent kimertem. Vettem egy jo kis konyhai merleget, szuperul mutatja dekara pontosan mi mennyi. Osszekevertem, lereszeltem, (oke, raktam bele keseru csoki darabokat mert hat azert kellett valami ujitas is...:) ) s jelentem, mennyei lett. Most is azt majszolom, mar csak ketto szelet van. Olyan finom a tejes teammal...s az olvadt csokidarab a fahejas almaval...neha nem is olyan rossz betartani a szabalyokat...nem de bar??? Boldog, szepseges oszt!!! Lassan itt a tokfaragas idoszaka!!!!
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése